in Memory of
ifj. Tari József
1971. Jún. 8. - 2018. Dec. 5.

ÉLETRAJZ - BIOGRAPHY

Sokan neves Puli-tenyésztőként emlegetik Tari Józsit, életmunkájára visszatekintve azonban látható, hogy rendkívüli tehetségével messze túlszárnyalta azt. Főfoglalkozása mellett a Puli viselkedését, képességeit tanulmányozva komoly lépéseket tett a pásztorkutyák világában, ill. nemes odaadással kiállt más magyar kutyafajták érdekében is.

Józsi már gyerekkorában szerette megfigyelni az állatokat, tanárai bámulatára emlékezetből készített állatrajzokat. Ezután az Állategészségügyi Szakközépiskolát választotta, ahol szintén kitűnt szakmai elhivatottságával. Szülei örömére a főiskolát is elvégezte Állattenyésztő Üzemmérnöki szakon. 1994-ben az akkori Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Hivatalban helyezkedett el Szegeden, mely később a NÉBIH megyei szervezete lett (Csongrád megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály).
21 évig élelmiszerforgalmazás, vendéglátás és piac élelmiszerhigiéniai felügyeletét, majd 4 évig húsüzemek, vágóhidak, tejüzemek megyei hatósági felügyeletét ellátva Élelmiszerbiztonsági felügyelőként dolgozott. Foglalkozása kapcsán 2005-ben diplomát szerzett élelmiszer higiéniából is. Lelkiismeretes munkája eredményeként szakterületén egyre magasabb rangot ért el, halála előtt Főtanácsossá léptették elő.

Mindez mellet azonban Tari Józsi talált magának egy másik számára igen fontos hivatást. Középiskolai gyakorlatok során találkozott először a Pulival, melynek munkája mély benyomást tett rá.

2004-ben törzskönyves Pulitenyésztésbe kezdett, ami szenvedélyévé vált. Megalapította a Rasztari-Duci kennelt, és pár év múlva elért eredményei alapján Aranykoszorús Mestertenyésztői címet kapott.
Nemcsak a Pulijai tiszta vérvonalára ügyelt Józsi, hanem arra is, hogy azok maguk is többszörösen bizonyítsanak. Nem volt kérdés számára, hogy taníttassa ebeit. Időt, fáradságot nem sajnálva, hatalmas lelkesedéssel megszámolhatatlan kutyaiskolai foglalkozáson és versenyen vett részt Pulijaival, mindíg érmekkel, díjakkal hazatérve.

Többszörös díjnyertes Pulikkal dolgozott, melyek mind Tenyész-szemlén, Engedelmességi vizsgán, és később még Terelési képességvizsgán is megállták helyüket.
A Puli remek őrző-védő képességéről 2007-ben weboldalán publikálta gyakorlati tapasztalatait, elismert eredményeit.
Majd a Pulira vonatkozóan több weboldalt is indított. Szakmai írásait saját maga alkotott illusztrációkkal, novellákkal, fotókkal kombinálva egyedi közlésformát alakított ki. Emellett Puli-tenyésztéssel kapcsolatos cikkei sorra jelentek meg egyéb szakmai kiadványokban is.
A világ sok más országába kerültek tőle Puli kölykök, melyek még ma is szépen szerepelnek (pl. Németországban, Egyesült Államokban, Finnországban). Fantasztikus érzéke volt az ebekhez. Egyik Pulija még filmszerepet is kapott a Tüskevár 2012-es filmváltozatában, melynek forgatása 2005-ben kezdődött.

Innen tovább lépve, Józsi a magyar stílusú juh-terelést kezdte tanulmányozni, és őszinte rajongás alakult ki benne a Puli ősfoglalkozása iránt. Emiatt saját állatállományát egy racka-juhnyájjal bővítette, összebarátkozott a hortobágyi juhászokkal, és később a Terelő bírói tanfolyamot is elvégezte, hogy jobban megértse a terelés komplikált mozzanatait.

A Puli eredeti feladatáról, és ehhez fűződően a fajta vérmérsékletéről 2008 körül jelentek meg fejtegetései a Kutya Szövetség oldalain. Ez idő tájt Józsi egy merőben új Puli-tenyésztési célt tűzött ki maga elé, a küllem mellett a terelőképesség megőrzését is szorgalmazva. Ennek fényében terelő tréningek, képességvizsgák hosszú sora következett.
Hasonló érdeklődésű pásztorkutyások növekvő számmal csatlakoztak hozzá terelő gyakorlatokra hétvégeken, így később már nem csak saját ebeit tanította. 2010-től rendszeresen foglalkozott pásztorkutyák sportszerű, hagyományőrző terelési képzésével. Egy komoly Kutyakiképző tanfolyamot is elvégzett, hogy segíthesse a terelő ebeket fejlődésükben.
Mindeközben korabeli szakirodalomból is merítve érdekes cikkei jelentek meg a Herding World (Terelő Világ) nemzetközi magazinban a magyar pásztorkutyák példás munkaképességére vonatkozóan.
A terelőgyakorlatok során Józsi figyelme megakadt a Sinka fajtán, melyet a pásztorok széles körben alkalmaznak kitűnő képességei miatt, de nem elismert önálló fajta. Józsi tenyészteni kezdte a Sinkát is, mely kedvenc ’terelőtársa’ lett, és lépéseket tett a fajta elismerésért.

Mivel a többi magyar kutyafajták egyedszáma is aggasztóan csökken, Józsi szívügyének tekintette azok népszerűsítését is. Hosszú éveken át fáradságos munkával számtalan Magyar kutyafajta bemutatót szervezett, melyeken a kilenc magyar fajta sajátosságairól, múltbéli szerepéről beszélve képes volt mindannyiunk figyelmét megragadni:
  • Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdanapok - Magyar Kutyafajták Bemutatója, Hódmezővásárhely
  • Agóra Gyerektábor - Kutyás tábor, Mórahalom
  • CAC kiállítás 2017 – Magyar Kutyafajták mint Hungarikumok, Szeged,
  • Hungarikum Fesztivál - Magyar Kutyafajták Bemutatója, Szeged
  • Kutyafuttában - Eb nap 2012, Szeged
  • Magyar Kutyafajták Majálisa 2010 - MEOE, Sándorfalva
  • Tappancs Fesztivál – Magyar Kutyafajták Bemutatója, Szeged
  • Szent István Nap – Magyar Kutyafajták Bemutatója 2011 -12, Ópusztaszer
  • World Dog Show 2013 - Budapest
  • Zsombó Gyereknap - Kutyabemutató 2013
Mindemellett lelkes hagyományőrzőként különböző rendezvények keretei között temérdek látványos Terelő-bemutatót is rendezett ebeivel és rackajuhaival. Legtöbbször kommentálta is a pásztorkutyák munkáját a közönségnek:
  • Szent György Nap - Kihajtási Ünnep, Mórahalom
  • Bivalyos Majális - Terelés, Bivaly Rezervátum, Mórahalom
  • GÉNNET-21 Szakmai Tanácskozás 2018 - Terelési bemutató, HÁGK (Haszonállat-Génmegőrzési Központ), Gödöllő
  • Hortobágyi Pásztorok és Magyar Hagyományőrző Pásztorkutyások találkozója
  • Juhé Fesztivál – Székelyföld, Nagygalambfalva
  • Magyar Országos Terelőbajnokság, Pomáz, Magyar Vár
  • Márton Napi Terelés - Csongrád Megyei Napsugár Otthon, Ásotthalom
  • MTA Tudományos Tanácskozás 2017 - MTA Állatnemesítési, -tenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Tudományos Bizottságának ülése, HáGK - Őshonos Udvar, Gödöllő
  • Nagyragadozók és Pásztorkutyák Fóruma – Szent István Egyetem, Gödöllő
  • Nemzeti Emlékpark Terelési Bemutatók: Hungarikum Falu, Télűző Terelés, Szeri Húsvét – Kihajtási Ünnep, Mihály nap – Behajtási Ünnep, és Terelőtáborok 2011-2014, Ópusztaszer
  • Rózsa Sándor Fesztivál - Terelési Bemutató, Ásotthalom
  • Szentlőrinci Gazdanapok, Terelési Bemutó
  • Szent Mihály Nap - Terelési Bemutató, Üllés

Kitartó fajtamegőrző munkája nyomán 2016-tól a Haszonállat-génmegőrzési Központ felkérésére József bizottsági taggá vált, így a magyar ebfajták génmegőrzési programján keresztül is alkalma nyílt a tanácskozásokon a magyar pásztorkutyákról felszólalni.
Pályafutása során több riport is készült vele, melyek helyi sajtóban, szaklapokban, regionális televízióban kerültek bemutatásra, és 2015-ben még a Kossuth rádió Arcvonások című műsorában is hangot kapott.
Szegedhez közeli szülőfalujában, Sándorfalván volt otthona. A magyar ebek, magyar rackajuhok, és más haszonállatok mellett egy kivételes magyar baromfi fajtagyűjteménnyel is büszkélkedett.
Utolsó éveiben unokatestvére családfakutatásába is bekapcsolódott, helyi és távoli levéltárakban meglepő feljegyzésekre lelt felmenőiről.

Tari Józsi 47 évet élt, magyarságára, a magyar hagyományokra rendkívül büszke volt. Főállása mellett az állattartást, pásztorkodást életformájának vallva, saját szakterületén páratlan elszántsággal és tehetséggel eltűnőben lévő nemzeti értékeink megmentésén dolgozott.

Elmondhatatlanul szomorú, hogy hirtelen szívhalál miatt ily korán kellett fájó búcsút vennünk Józsitól.
(testvére; Ilona - tari4@mail.com)
http://www.rasztari.hu
http://www.pulikutya.hu
http://www.csikasz.hu
http://www.pasztorpuli.hu